A Horthy-szobor vasárnapi felavatása és a hozzá kapcsolódó ünnepi istentisztelet a budapesti Hazatérés Temploma gyülekezetének rendezvénye volt – olvasható a Jobbik keddi nyilatkozatában. Az ellenzéki párt ezzel cáfolta a reformatus.hu hírét, hogy az esemény a Jobbik rendezvénye volt. A Jobbik az ügyben helyreigazítást kér a sajtótól.
Ifj. Hegedűs Loránt református lelkész szerint nem pártrendezvény volt a Horthy-szobor vasárnapi felavatása. Keddi közleményében közölte még, hogy a Hazatérés Temploma nevében tett feljelentését kiterjeszti az összes hírportálra – beleértve a reformatus.hu honlapot is.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője soha nem értett egyet azzal, hogy Horthy Miklós egykori kormányzónak szobra legyen. Az "se neki, se Kádár Jánosnak nem jár" – mondta Rogán Antal hétfőn újságírók előtt.
Bölcskei Gusztávot, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét és Szabó Istvánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetőjét kéri a szocialista Steiner Pál arra, hogy tegyenek meg mindent a Horthy-szobor eltávolításának érdekében.
Levélben fordult az Együtt-PM társelnöke Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez, amelyben azt várják, hogy ítélje el a Horthy-szobor vasárnapra tervezett budapesti felavatását.
Diadalmenetben vonult be a magyar honvédség a II. bécsi döntéskor visszacsatolt Észak-Erdélybe, holott a magyarlakta területet nem katonai erővel, vagy különösebb diplomáciai furfanggal, hanem a hitleri Németország és Mussolini Olaszországa "ajándékaként" szerezte vissza Magyarország. Teleki Pál miniszterelnök felismerte: a németek egyedüli célja a döntéssel Magyarország és Románia elkötelezése volt a tengelyhatalmak oldalán. A határrevízió – csakúgy, mint a húsz évvel korábbi trianoni békeszerződés – valamelyest csökkentette a kisebbségben élő népesség arányát, azonban a négy év múlva hatalomra kerülő Sztójay-kormány a magyar nyelvű és identitású zsidóság meggyilkolásában történt részvételével maga járult hozzá a magyarság arányának csökkenéséhez Észak-Erdélyben.
Horthy Miklós magyarországi újratemetését a veterán haditengerészek bátor kezdeményezésének, az akkori nagyon ellenséges politikai légkörben méltán emlékezetes tettnek tartja Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
Az augusztus 20-i rendezvénysorozatnak több olyan eleme is van, amit épp úgy szeretett Horthy Miklós, mint Rákosi Mátyás vagy Kádár János, de a rendszerváltáskor felemelkedett új elit sem veti meg. Az eredetileg katolikus ünnepnek számító nap akkor vált nemzeti ünneppé, amikor összevonták az „új kenyér” napjával. Ám az augusztus 20-án rendszeresen megidézett hagyományok valójában soha nem léteztek, a Horthy-korszakban találták ki őket, és a pártállami időszakban nyerték el a mai formájukat.
Ben Kingsley világhírű amerikai színész is játszik a Walking with the Enemy című produkcióban, amely egy magyar zsidó férfi, Rosenbaum (Pinkász) Tibor megtörtént kalandjai alapján mutatja be Budapest II. világháborús német megszállását – írja a Blikk. Kingsley Horthy Miklós kormányzót alakítja a várhatóan még az idén mozikba kerülő filmben.
A Horthy-család szentendrei villáját árulja egy ingatlanközvetítő cég – írja a Blikk. Csak a főépület 685 négyzetméter.
Eddig feldolgozatlan levéltári dokumentumok kerültek elő a keleti fronton harcoló magyar katonák kegyetlenkedéseiről. A most bemutatott, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötet orosz és magyar szerzői szerint a partizánvadászatra is bevetett magyar csapatok közel 100 000 orosz, ukrán és belorusz civilt végeztek ki.
